Ekkor történt a legsúlyosabb légikatasztrófa

A tenerifei tragédia a történelem legsúlyosabb repülőgép-katasztrófája.

A felfedezés teljesen átírhatja az ókori Egyiptom eddig ismert történelmét.
Ismeretlen fáraó sírját tárták fel egy egyiptomi nekropoliszban.
A felfedezés teljesen átírhatja az ókori Egyiptom eddig ismert történelmét – számol be a friss régészeti eredményről a The New York Times.
Az egyiptomi és amerikai régészekből álló kutatócsapat az ókori Egyiptom egyik legrégebbi városában, Abüdoszban, hét méter mélyen a föld alatt találta meg a sírt, amely a becsléseik szerint 3600 éves lehet. A Kairótól mintegy ötszáz kilométerre délre fekvő város a korai fáraók temetkezési helye volt.
„Ez új fejezetet nyit ennek a dinasztiának a kutatásában” – nyilatkozta szerdán Josef Wegner, a philadelphiai Penn Múzeum kurátora, az ásatás amerikai részlegének vezetője.
Az újonnan feltárt sír és egy korábban, 2014-ben felfedezett, egy Seneb-Kay nevű királyhoz tartozó sír közötti hasonlóságok ugyanis arra engedtek következtetni, hogy az egyelőre ismeretlen fáraó az úgynevezett abüdoszi dinasztia egy korábbi tagja lehetett. A most meglelt sírhelyen nem találtak azonosítható csontvázakat, miután a régészek szerint az elmúlt évszázadok során jelentős károkat szenvedett, részben a természeti jelenségek, részben sírrablók tevékenysége miatt.
Kathryn Howley, a New York-i Egyetem régésze szerint
ezzel a felfedezéssel az ókori Egyiptomnak egy olyan korszakát sikerülhet megismerni, amikor több hatalom versengett egymással az ország irányításáért.
Ebből a korszakból kevés lelet maradt az utókorra.
„Nem áll rendelkezésünkre nagy mennyiségű forrásanyag, amivel dolgozhatunk, és ezért olyan izgalmas egy ilyen új felfedezés” – nyilatkozta Howley, s hozzátette – „tényleg lehetőségünk nyílhat újraírni az ókori Egyiptom történetét”.
Josef Wegner pedig azt mondta, Seneb-Kay csontváza alapján korábban azt feltételezték, hogy harcban halhatott meg, ezért a korszakot, amiben élt a „harcos fáraók korszakaként emlegették”, most viszont
úgy tűnik, hogy az Abüdosz-dinasztia királyai csak a város körüli területet uralták, nem pedig egész Egyiptomot”.
Ugyanakkor a sír díszessége és nagy kiterjedése, valamint a királyi cím használata miatt a régészek azt feltételezik, a dinasztia „valami sokkal nagyobbra törekedett”.
A régészeti csapat abban reménykedik, hogy a mostani sikert követően újabb sírokat sikerül még feltárniuk a környéken.
Nyitókép: Penn Museum